A LEVÉL
~TESSA~
A reggeli ébredés még mindig nehezen megy. Ehhez még az is hozzá járul hogy a közös zuhanyzok mindig tömve vannak, szóval ha nem sietsz hideg vízzel fürdesz. Ami nap én is így jártam. Ráadásban Angie nagyon erősködött hogy sminkeljem ki magam , vagy legalább a hajamat engedjem le. Az utóbbi mellet döntöttem. A terem felé vettük az irány. Nagyon boldog voltam mert reggel kaptam egy hívást aputól hogy Tobias a meg látogat engem a hétvégén. Még sem tudta elvenni a jó kedvem hogy Angie megállás nélkül csesztet. Csak mosolygok hogy milyen hülyeségeken képes kiakadni. Azon hogy a cipője színe nem megy az egyen ruha szoknyájához, vagy hogy nem találta a kedvenc szempilla spirálját, és ezektől a dolgoktól nem egy idegesítő nyafka ribanc, ősszvisz egy lány akit érdekel a kinézette.Belépünk a terembe ahol már sok osztálytársunk bent ül. Szemeimmel
Danielt kerestem. Vártam hogy össze akadjon a pillantásunk hogy valamit kitudjak olvasni belőle. A tegnapi csók fellobbantott bennem valamit és vártam hogy megtudja hogy ö benne elindított-e valamit, de mogyoróbarna szemeit nem emelte rám. Fejét karján nyugtatta, zenét hallgatott és kizárta a külvilágot. Magamba szomorkodva ültem le a helyemre és vártam hogy becsöngessenek, matekra. Ami pár perc múlva be is következett. A matektanárnő belépett a terembe ezzel elhallgattatva az osztályt. A nő magas volt , ultra szőke és szemelyi ibolya színűek voltak. Karcsú alakját egy bézs színű nadrág és egy ahhoz passzoló blézert viselt. le ült a helyére és fellapozta a noteszát aztán az osztályt kémlelte.
-Tessa Blake kifelé a táblához és lássuk, menyit tudsz.-mondta szigorú hangon a tanárnő én meg feltápászkodtam a helyemről. Aztán az asztalhoz sétáltam.
-Tamara Merlin lánya vagy?-kérdezte a tanárnő és engem nézett. A szívem satuba szorult. A tanárnő ismerte az anyám. A sírás kerülgetett. Ajkaimat harapdáltam és próbáltam nem sírásban kitörni.
-Igen.-válaszoltam.
-Annyira hasonlítasz rá.-mondta a tanárnő.-Ismertem őt. Nagyon kedves volt mindenkivel. Igazán saj..-nem tudta befejezni a tanárnő, mert közbe szóltam.
-Tanárnő ha kérhetném a feladatott.-mondtam és erősen koncentráltam hogy a hangom ne remegjen.
-Rendben. Ameddig te a táblánál dolgozol, addig a többieknek a tankönyv 15 oldalán a 3-as feladatát csinálják meg.-adta ki a feladatott a tanárnő.
Kiadta a feladatott nekem és én megoldottam elég hamar. Kétszer is leellenőriztem aztán szóltam a tanárnőnek hogy meg nézheti. Leellenőrizte és mondta hogy leülhetek a helyemre.
-Olyan okos akár csak az anyja.-mosolygott rám a tanárnő.-Helyet foglalhat.-válaszolta.
A szív verésem a duplájára gyorsult és már csak egy hajszálnyi választott el attól hogy hangos zokogásban törjek ki. A helyemre ültem és a matek példákba temetkeztem.
-Powell úr ön következik.-mondta a tanárnő és a tábla felé intett. A hangja mint ha egy távoli helyről jött volna.
-Miért?-kérdezte Aaron.
-Én fellölem ott is maradhatsz, de akkor a jegyed elég egy síkú lelet csak.-mondta a tanárnő.
-Aj tanár nő ne legyen ilyen szívtelen.-nézett kis kutya szemekkel Aaron.-Válasza inkább Corát.-mondta.
-Hé.-válaszolta Cora.
Aztán hallatom hogy Daniel felnevet. Mély öblös hangja meg töltötte a termet és vele az én vérző remegő szívemet is. Mi ért is érzek így?
-Szeretnél inkább te ki jönni Daniel.Nézzük meg Angel nélkül menyire vagy okos.-mondta a tanárnő.Az elöbbi érzés olyan gyorsan el is múlt ahogyan jött, olyan volt mit egy meleg fuvallat , még azon sem tudtam nevetni amit a tanárnő mondott, inkább füzetem szélét firkáltam és szívemet szorító satut próbáltam kizárni.Míg Daniel kiment és megoldotta a feladatott.
-Figyelek ám Daniel.-mondta a tanárnő.
A kicsöngő egy kicsit enyhített a szóritáson, de a többi órán nem is tudtam nagyon ott lenni fejben. Igazából zombi üzem módban tengett el a nap fele. Ebéd szünetnél olyan göcsben volt a gyomrom hogy semmit nem tudtam volna meg enni ezért egyszerűen meg mondtam a tömbieknek hogy nem vagyok éhes. Felmentem a szobámba és levetetem magam az ágyra. Elkaptam a képet az éljeli szekrényről és azt bámultam míg szépen lassan lecsorogtak az első könnycseppek az arcomon. rájöttek hogy mégis csak kénne valamit ennem ezért meg mostam az arcom és lementem az ebédlőbe. Le emeltem egy szendvicset a kiszolgáló pultról és az osztálytársaim zajos asztalához sétáltam. Leültem az egyetlen szabad helyre Daniel és Angie közé.
-Mi az bele avatkoztam a bandaharcba.-kérdeztem és Aaro és barna hajú srácott néztem akik gyilkos pillantással méregetek egymást..-Vagy van valami az arcomon, esetleg elfolyt volna sminkem?-viccelődtem tekintve hogy nem is viseltem sminket.
-Nem csak azt hittük szeretnél egy kicsit depizni esetleg valami szómórú borongós zenét hallgatni.-mondta Aaron.
-Aaron ez bunkó volt.-mondta Cora. Aranyos volt hogy meg védet de nem kellet volna. Elmosolyodtam.
-Nyugi skacok minden rendben. Nem fogok eret vágni.-válaszoltam és meg forgattam a szemeim. Viccnek szántam de nem nevetett senki. Aztán halottam valami furcsa hangot.
"Tessa,"
Hallottam egy halk suttogó hangot de nem figyeltem rá a többiek nem is hallották csak ettek tovább.
"Tess"
Szólt megint a hang de én figyelmen kívül hagytam.
"TERESA"
Ezt már nem tudom figyelmen kívül hagyni csak anyu szólított így a nagyi után.Fel pattantam a székemről amely hangos csikorgással csúszott végig a kőpadlón.
"Menj a szobádba."
-Tessa muszáj volt meg süketítened.-nyögte Aaron.
-Oh bocsi.-válaszoltam zavartan.-Én izé mindjárt... jövök csak a terembe hagytam a...a...mobilom.-dadogtam és elsiettem a terem felé de fél úton a szobánk felé vettem az irányt és örült tempóban a rohantam a szobába. Megálltam az ajtó előtt és feltéptem. A szépen bevetett ágyon egy fehér boríték feküdt. Beléptem a szobába és az ágyhoz sétáltam. A levélen szép kéz írással a Teresa név ált. Mi ez az egész?! Zakazló szível fel nyitottam a levelet.
-Ó menyire hogy most én nyerek Danny.-vigyorgott Eric és meglökte Danielt.
-Ne reménykedj túlságosan.-mondta és vissza lökte.
-Én fogok nyerniiiiiiiiii.-visította Angie a fülem mellet. Őrültem hogy nem szakadt ki a dobhártyám. Ettől a kijelentéstől mindenkiből kirobbant a nevetés.
-Mi van simán nyerhetek.-válaszolta ledöbbenve.
-Angie ha hátulról nézzük az eredményeket.-mondtam. Erre Angie össze húzta a vörös szemöldökét.
-Tessy olyan gonosz tudsz néha lenni.-nevette el magát.-Na jó még sem akarok nyerni.Aaron viszel a hátadon?-bökte oldalba Aaront.
-Nem cipelem a hájas segged.-válaszolta Aaron.
-Ho...ho...hogy merészeled.-Angie ideges lett. Aaron meg elkezdett szaladni Angie meg egyenesen utána.
-Még nem mondtam hogy rajt.-kiáltotta utánuk a tanár de már senki nem figyelt mert mindenki el startolt a vonaltól.
-Gyertek vissza.-kiáltott utánunk de senki sem figyelt már rá.-Jól van hagyjuk.-fejezte be a mondandóját. A szél a hajamba kapott. A sebesség mámor át járt az egész testem Daniel mellettem futott egész végig hiába próbáltam lehagyni se hogy sem sikerült. Már mindenkit le hagytunk. Viszont Danielt nem sikerült lehagynom. éppen az iskola mellet erdő mellet futottuk el. Amikor meg hallottam egy vékony hangú sírást.
"Segíts kérlek"
Megtorpantam.
-Nem halottad mintha valaki sírna.-mondtam és elkezdtem futni az erdő felé.
-Tessa ne!Várj!-kiáltott utánam Daniel. Aztán se kép se hang.
Fény zavarta a szemem ezért lassan nyitottam ki. az eget néztem aztán a képbe beúszott Daniel arca. Engem nézett, arca nyugott volt ajkán mosoly játszott.
-Ez a fej fájás rosszabb mint a másnaposság.-nyögtem és felültem.
-Hát elég nagyot estél.-mondta Daniel.
-Csak azt nem tudom miben.-mondtam.
-Gondolom a két bal lábadban.-nevette el magát.
-Nekem nincs két bal lábam, bunkó.-mondtam dühösen.
-Ahogy látom vége az órának, szóval megyek de addig is ha lehet ne törd össze magad.-kacsintott rám.
-Inkább neked kéne vigyáznod magadra.-dünnyögtem.
A nap többi részében nem történt semmi érdekes. Az órák után a szobámban ültem. A laptomon böngésztem. Angie rámpillant már század szora.
-Van valami velem, vagy miért bámulsz ilyen bűntudatos képpel?-kérdeztem.
-Semmi, semmi. Csak ma elmegyek ugye nem gond?-kérdezte.
-Nem , miért lenne?-kérdeztem. egy kicsit meg nyugtatott hogy nem lesz itt mert így nyugodtan ki osonhatok este, más felől furdalta a kíváncsiság az oldalam vajon hova mehet.
-Akkor szia.-azzal ki sietett az ajtón.
A laptopom meg csörrent. Esther hívott Skype-on. Felvettem. Esther könyes arca jelent meg a képernyön.
-Úristen mi történt?-kérdeztem.
-Sam csak játszott velem. Becca újabb csel szövése volt.-szipogtta.
-Mond el mi történt.-mondtam.
-Tegnap egy buliba mentünk. Ray tóparti házához és ott be vitt az erdőbe aztán meg meg mondta hogy csak Becca kérése miatt jött elvelem randira és azután ott hagyott. Még csak csak sikerült kijutnom de a bulin ráadásul ott smárolt Beccával én meg bedühödtem és segg részegre ittam magam aztán az erdőben ébredtem a karom csurom véres volt de nem tudom mitől. ráadásul otthon még le is szidtak és szoba fogságot kaptam.-ki fujta az orrát aztán folytatta.-Kész vége feladom. Jelenkezem a sulidba.-mondta.
-A szüleiddel mi lesz.-kérdeztem.
-Nem érdekelnek titokban teszem , aztán meg kirúgatom magam ebből a suliból így nem lesz más választásuk mint hogy megengedik.
-Hogyan?-kérdeztem.
-Ideje hogy Becca is vissza kapja amit nekünk adott.-mondta elszánt arccal.
-Esther te igazán erős vagy,de mi volt az ami miatt véres volt a karod.-érdeklődtem.
-Nem tudom talán felsértettem valamivel bár nem találtam semmilyen erre utal nyomott.-mondata.
Az órám csipogott hogy ideje lenne indulni a késő esti kutatásra.
-Esther most mennem kell. szeretlek és hiányzol. Mindent bele csajszi.-mondtam aztán kikapcsoltam a gépet a válaszát meg sem várva.
Felkaptam a fekete melegítő felsőm és a sport cipőm. Így már teljesen feketébe voltam és beletudtam olvadni a sötét éjszakába. Meg fogtam az ebédlőből csórtam kanalat és a pulóverem zsebébe rejtettem. Aztán végig osontam a a néptelen folyósokon és kiléptem a hűvös esti levegőbe. Végig futottam a az iskola mellet egészen az erdőig ott meg bevettem magam a sűrű rengetegbe tudtam hogy az erdő keleti felén van a nagy fa arra vettem az irányt egy két három perc múlva már ott is voltam a nagy odvas tölgynél. A fa odújából különös fény áradt. Össze szedtem az összes bátorságom
és bele nyúltam.Egy körülbelül 4 cm átmérőjű kerek medál akadt a kezembe. Kivettem az odúból. Közepén egy lila kő ami a fényt árasztotta, a kör belsején egy pentagramma volt és a körön furcsa vésetek voltak.Hátuljára egy cetli volt ragasztva. Amin egyetlen egy szó állt "ÁSS" . A medált a zsebembe raktam és a kanállal letérdeltem a földre. A fém kanalat a földbe vágtam és ásni kezdtem. Nem haladtam túl gyorsan de egy olyan 30 cm mélyen egy kemény dologba ütköztem. Kezeimmel tágítottam a gödröt de a tárgy túl nagy volt. Tenyeremet az ismeretlen dologhoz simítottam és azt kívántam bárcsak kisebb lenne. A dolog megremegett és kisebb méretre váltott így már észrevehető volt hogy egy doboz volt az. Kiemeltem a gödörből és az ölembe fektettem. Egy fadoboz volt amit vas csatok tartottak. Egy kör alakú vájat volt az elején és a tetejében egy felíratott véstek "Custos Gladius". Nem tudtam mint jelenthet de féltem hogy hamarosan haza érnek a többiek és Angie furcsállni fogja hogy nem vagyok a szobába ezért gyorsan vissza temetem a gödröt és a medállal a zsebembe és ládával a kezembe vissza mentem az épületbe a szobám felé sétáltam amikor is össze akadtam valakivel. A ládát gyorsan a hátam mögé rejtettem és kérve kérleltem hogy legyen még kisebb hogy el férhessen a kezemben. Az árny közelebb ért és be fordult a sarkon.
-Daniel.-mondtam ijedten.
-Tessa.-mondta.-Mit kerestél kint?-kérdezte.
-Se... semmit.-dadogtam.
-Biztos?-kérdezte.
-Igen. Nem tudnál végre békén hagyni Dixon!-mondtam dühösen és elrohantam a szobám irányába. A szobámba nem éget a villany Angie már aludt lábujj hegyen beosontam és a párnám alá rejtetem a pici dobozt aztán levettem a cipőm és úgy ahogy voltam be feküdtem a z ágyba. Aztán párpercre rá elnyomott az álom.
***
Reggel a zuhanyzóból jöttem vissza amikor is meg láttam Danielt, Ericet és Angiet a szobánk elött ácsorog ni és éppen sugdolództak.
-Valami volt nála tegnap estte.-mondta Daniel.
-Szerintetek nála van.-kérdezte Angie.
-Valószínűleg.-mondta Eric.
-Át kéne kutatni a szobát.-javasolta Daniel.
-Oké de ne most mert mindjárt vissza ér.-mondta Angie.
Tudtam mire gondolnak szerencsére magammal vittem a zuhanyzóbba is. A dobozra helyeztem és arra gondoltam hogy legyen akkora mint egy cipős doboz.Kiléptem a fal takarásából és feléjük fordultam.
-Ezt keresitek?-kérdeztem.
Mindannyiuk arcára döbbenet ült és be ált a néma csend.
Pam pam paaaaaaaam. itt is a kövi rész sajnálom hogy ennyit kellet várnotok remélem kárpótol majd titeket ez a rész.
1.Mi ért keresik a többiek a ládát?
2.Mit rejthet a láda?
Ezzek lenének a mostani kérdéseim. Remélem tetszett.
-Tessa Blake kifelé a táblához és lássuk, menyit tudsz.-mondta szigorú hangon a tanárnő én meg feltápászkodtam a helyemről. Aztán az asztalhoz sétáltam.
-Tamara Merlin lánya vagy?-kérdezte a tanárnő és engem nézett. A szívem satuba szorult. A tanárnő ismerte az anyám. A sírás kerülgetett. Ajkaimat harapdáltam és próbáltam nem sírásban kitörni.
-Igen.-válaszoltam.
-Annyira hasonlítasz rá.-mondta a tanárnő.-Ismertem őt. Nagyon kedves volt mindenkivel. Igazán saj..-nem tudta befejezni a tanárnő, mert közbe szóltam.
-Tanárnő ha kérhetném a feladatott.-mondtam és erősen koncentráltam hogy a hangom ne remegjen.
-Rendben. Ameddig te a táblánál dolgozol, addig a többieknek a tankönyv 15 oldalán a 3-as feladatát csinálják meg.-adta ki a feladatott a tanárnő.
Kiadta a feladatott nekem és én megoldottam elég hamar. Kétszer is leellenőriztem aztán szóltam a tanárnőnek hogy meg nézheti. Leellenőrizte és mondta hogy leülhetek a helyemre.
-Olyan okos akár csak az anyja.-mosolygott rám a tanárnő.-Helyet foglalhat.-válaszolta.
A szív verésem a duplájára gyorsult és már csak egy hajszálnyi választott el attól hogy hangos zokogásban törjek ki. A helyemre ültem és a matek példákba temetkeztem.
-Powell úr ön következik.-mondta a tanárnő és a tábla felé intett. A hangja mint ha egy távoli helyről jött volna.
-Miért?-kérdezte Aaron.
-Én fellölem ott is maradhatsz, de akkor a jegyed elég egy síkú lelet csak.-mondta a tanárnő.
-Aj tanár nő ne legyen ilyen szívtelen.-nézett kis kutya szemekkel Aaron.-Válasza inkább Corát.-mondta.
-Hé.-válaszolta Cora.
Aztán hallatom hogy Daniel felnevet. Mély öblös hangja meg töltötte a termet és vele az én vérző remegő szívemet is. Mi ért is érzek így?
-Szeretnél inkább te ki jönni Daniel.Nézzük meg Angel nélkül menyire vagy okos.-mondta a tanárnő.Az elöbbi érzés olyan gyorsan el is múlt ahogyan jött, olyan volt mit egy meleg fuvallat , még azon sem tudtam nevetni amit a tanárnő mondott, inkább füzetem szélét firkáltam és szívemet szorító satut próbáltam kizárni.Míg Daniel kiment és megoldotta a feladatott.
-Figyelek ám Daniel.-mondta a tanárnő.
A kicsöngő egy kicsit enyhített a szóritáson, de a többi órán nem is tudtam nagyon ott lenni fejben. Igazából zombi üzem módban tengett el a nap fele. Ebéd szünetnél olyan göcsben volt a gyomrom hogy semmit nem tudtam volna meg enni ezért egyszerűen meg mondtam a tömbieknek hogy nem vagyok éhes. Felmentem a szobámba és levetetem magam az ágyra. Elkaptam a képet az éljeli szekrényről és azt bámultam míg szépen lassan lecsorogtak az első könnycseppek az arcomon. rájöttek hogy mégis csak kénne valamit ennem ezért meg mostam az arcom és lementem az ebédlőbe. Le emeltem egy szendvicset a kiszolgáló pultról és az osztálytársaim zajos asztalához sétáltam. Leültem az egyetlen szabad helyre Daniel és Angie közé.
-Mi az bele avatkoztam a bandaharcba.-kérdeztem és Aaro és barna hajú srácott néztem akik gyilkos pillantással méregetek egymást..-Vagy van valami az arcomon, esetleg elfolyt volna sminkem?-viccelődtem tekintve hogy nem is viseltem sminket.
-Nem csak azt hittük szeretnél egy kicsit depizni esetleg valami szómórú borongós zenét hallgatni.-mondta Aaron.
-Aaron ez bunkó volt.-mondta Cora. Aranyos volt hogy meg védet de nem kellet volna. Elmosolyodtam.
"Tessa,"
Hallottam egy halk suttogó hangot de nem figyeltem rá a többiek nem is hallották csak ettek tovább.
"Tess"
Szólt megint a hang de én figyelmen kívül hagytam.
"TERESA"
Ezt már nem tudom figyelmen kívül hagyni csak anyu szólított így a nagyi után.Fel pattantam a székemről amely hangos csikorgással csúszott végig a kőpadlón.
"Menj a szobádba."
-Tessa muszáj volt meg süketítened.-nyögte Aaron.
-Oh bocsi.-válaszoltam zavartan.-Én izé mindjárt... jövök csak a terembe hagytam a...a...mobilom.-dadogtam és elsiettem a terem felé de fél úton a szobánk felé vettem az irányt és örült tempóban a rohantam a szobába. Megálltam az ajtó előtt és feltéptem. A szépen bevetett ágyon egy fehér boríték feküdt. Beléptem a szobába és az ágyhoz sétáltam. A levélen szép kéz írással a Teresa név ált. Mi ez az egész?! Zakazló szível fel nyitottam a levelet.
Teresa
Ma este gyere ki az erdőbe a nagy tölgyhöz.
Ma meg tudod hogy mi ért vagy itt!
Egyededül gyere.
~T.M.DA levél ki hullott a kezemből és a földre hullott. T.M.D. ez a monogram. Tamara Merlin Dixon anyu monogramja. Ki szórakozok velem? A következő órát jelző csöngő térített ki a kábulatból. A következő óra tesi volt és el kelet volna indulnom hogy át tudja öltözni. Egy hamis mosolyt erőltetettem az arcomra és elindultam a következő órára. Kinti tesi óra volt. Igazából senki nem gondolta volna a tesi tanárunkról hogy egy kegyetlen ember. Inkább egy kedves professzornak nézné mindenki. Iskola kör volt a mai feladat. Mindenki rajthoz ált. Eric úgy pattogott mellettem mint egy gumi labda.
-Ó menyire hogy most én nyerek Danny.-vigyorgott Eric és meglökte Danielt.
-Ne reménykedj túlságosan.-mondta és vissza lökte.
-Én fogok nyerniiiiiiiiii.-visította Angie a fülem mellet. Őrültem hogy nem szakadt ki a dobhártyám. Ettől a kijelentéstől mindenkiből kirobbant a nevetés.
-Mi van simán nyerhetek.-válaszolta ledöbbenve.
-Angie ha hátulról nézzük az eredményeket.-mondtam. Erre Angie össze húzta a vörös szemöldökét.
-Tessy olyan gonosz tudsz néha lenni.-nevette el magát.-Na jó még sem akarok nyerni.Aaron viszel a hátadon?-bökte oldalba Aaront.
-Nem cipelem a hájas segged.-válaszolta Aaron.
-Ho...ho...hogy merészeled.-Angie ideges lett. Aaron meg elkezdett szaladni Angie meg egyenesen utána.
-Még nem mondtam hogy rajt.-kiáltotta utánuk a tanár de már senki nem figyelt mert mindenki el startolt a vonaltól.
-Gyertek vissza.-kiáltott utánunk de senki sem figyelt már rá.-Jól van hagyjuk.-fejezte be a mondandóját. A szél a hajamba kapott. A sebesség mámor át járt az egész testem Daniel mellettem futott egész végig hiába próbáltam lehagyni se hogy sem sikerült. Már mindenkit le hagytunk. Viszont Danielt nem sikerült lehagynom. éppen az iskola mellet erdő mellet futottuk el. Amikor meg hallottam egy vékony hangú sírást.
"Segíts kérlek"
Megtorpantam.
-Nem halottad mintha valaki sírna.-mondtam és elkezdtem futni az erdő felé.
-Tessa ne!Várj!-kiáltott utánam Daniel. Aztán se kép se hang.
Fény zavarta a szemem ezért lassan nyitottam ki. az eget néztem aztán a képbe beúszott Daniel arca. Engem nézett, arca nyugott volt ajkán mosoly játszott.
-Ez a fej fájás rosszabb mint a másnaposság.-nyögtem és felültem.
-Hát elég nagyot estél.-mondta Daniel.
-Csak azt nem tudom miben.-mondtam.
-Gondolom a két bal lábadban.-nevette el magát.
-Nekem nincs két bal lábam, bunkó.-mondtam dühösen.
-Ahogy látom vége az órának, szóval megyek de addig is ha lehet ne törd össze magad.-kacsintott rám.
-Inkább neked kéne vigyáznod magadra.-dünnyögtem.
A nap többi részében nem történt semmi érdekes. Az órák után a szobámban ültem. A laptomon böngésztem. Angie rámpillant már század szora.
-Van valami velem, vagy miért bámulsz ilyen bűntudatos képpel?-kérdeztem.
-Semmi, semmi. Csak ma elmegyek ugye nem gond?-kérdezte.
-Nem , miért lenne?-kérdeztem. egy kicsit meg nyugtatott hogy nem lesz itt mert így nyugodtan ki osonhatok este, más felől furdalta a kíváncsiság az oldalam vajon hova mehet.
-Akkor szia.-azzal ki sietett az ajtón.
A laptopom meg csörrent. Esther hívott Skype-on. Felvettem. Esther könyes arca jelent meg a képernyön.
-Úristen mi történt?-kérdeztem.
-Sam csak játszott velem. Becca újabb csel szövése volt.-szipogtta.
-Mond el mi történt.-mondtam.
-Tegnap egy buliba mentünk. Ray tóparti házához és ott be vitt az erdőbe aztán meg meg mondta hogy csak Becca kérése miatt jött elvelem randira és azután ott hagyott. Még csak csak sikerült kijutnom de a bulin ráadásul ott smárolt Beccával én meg bedühödtem és segg részegre ittam magam aztán az erdőben ébredtem a karom csurom véres volt de nem tudom mitől. ráadásul otthon még le is szidtak és szoba fogságot kaptam.-ki fujta az orrát aztán folytatta.-Kész vége feladom. Jelenkezem a sulidba.-mondta.
-A szüleiddel mi lesz.-kérdeztem.
-Nem érdekelnek titokban teszem , aztán meg kirúgatom magam ebből a suliból így nem lesz más választásuk mint hogy megengedik.
-Hogyan?-kérdeztem.
-Ideje hogy Becca is vissza kapja amit nekünk adott.-mondta elszánt arccal.
-Esther te igazán erős vagy,de mi volt az ami miatt véres volt a karod.-érdeklődtem.
-Nem tudom talán felsértettem valamivel bár nem találtam semmilyen erre utal nyomott.-mondata.
Az órám csipogott hogy ideje lenne indulni a késő esti kutatásra.
-Esther most mennem kell. szeretlek és hiányzol. Mindent bele csajszi.-mondtam aztán kikapcsoltam a gépet a válaszát meg sem várva.
Felkaptam a fekete melegítő felsőm és a sport cipőm. Így már teljesen feketébe voltam és beletudtam olvadni a sötét éjszakába. Meg fogtam az ebédlőből csórtam kanalat és a pulóverem zsebébe rejtettem. Aztán végig osontam a a néptelen folyósokon és kiléptem a hűvös esti levegőbe. Végig futottam a az iskola mellet egészen az erdőig ott meg bevettem magam a sűrű rengetegbe tudtam hogy az erdő keleti felén van a nagy fa arra vettem az irányt egy két három perc múlva már ott is voltam a nagy odvas tölgynél. A fa odújából különös fény áradt. Össze szedtem az összes bátorságom
és bele nyúltam.Egy körülbelül 4 cm átmérőjű kerek medál akadt a kezembe. Kivettem az odúból. Közepén egy lila kő ami a fényt árasztotta, a kör belsején egy pentagramma volt és a körön furcsa vésetek voltak.Hátuljára egy cetli volt ragasztva. Amin egyetlen egy szó állt "ÁSS" . A medált a zsebembe raktam és a kanállal letérdeltem a földre. A fém kanalat a földbe vágtam és ásni kezdtem. Nem haladtam túl gyorsan de egy olyan 30 cm mélyen egy kemény dologba ütköztem. Kezeimmel tágítottam a gödröt de a tárgy túl nagy volt. Tenyeremet az ismeretlen dologhoz simítottam és azt kívántam bárcsak kisebb lenne. A dolog megremegett és kisebb méretre váltott így már észrevehető volt hogy egy doboz volt az. Kiemeltem a gödörből és az ölembe fektettem. Egy fadoboz volt amit vas csatok tartottak. Egy kör alakú vájat volt az elején és a tetejében egy felíratott véstek "Custos Gladius". Nem tudtam mint jelenthet de féltem hogy hamarosan haza érnek a többiek és Angie furcsállni fogja hogy nem vagyok a szobába ezért gyorsan vissza temetem a gödröt és a medállal a zsebembe és ládával a kezembe vissza mentem az épületbe a szobám felé sétáltam amikor is össze akadtam valakivel. A ládát gyorsan a hátam mögé rejtettem és kérve kérleltem hogy legyen még kisebb hogy el férhessen a kezemben. Az árny közelebb ért és be fordult a sarkon. -Daniel.-mondtam ijedten.
-Tessa.-mondta.-Mit kerestél kint?-kérdezte.
-Se... semmit.-dadogtam.
-Biztos?-kérdezte.
-Igen. Nem tudnál végre békén hagyni Dixon!-mondtam dühösen és elrohantam a szobám irányába. A szobámba nem éget a villany Angie már aludt lábujj hegyen beosontam és a párnám alá rejtetem a pici dobozt aztán levettem a cipőm és úgy ahogy voltam be feküdtem a z ágyba. Aztán párpercre rá elnyomott az álom.
***
Reggel a zuhanyzóból jöttem vissza amikor is meg láttam Danielt, Ericet és Angiet a szobánk elött ácsorog ni és éppen sugdolództak.
-Valami volt nála tegnap estte.-mondta Daniel.
-Szerintetek nála van.-kérdezte Angie.
-Valószínűleg.-mondta Eric.
-Át kéne kutatni a szobát.-javasolta Daniel.
-Oké de ne most mert mindjárt vissza ér.-mondta Angie.
Tudtam mire gondolnak szerencsére magammal vittem a zuhanyzóbba is. A dobozra helyeztem és arra gondoltam hogy legyen akkora mint egy cipős doboz.Kiléptem a fal takarásából és feléjük fordultam.
-Ezt keresitek?-kérdeztem.
Mindannyiuk arcára döbbenet ült és be ált a néma csend.
Pam pam paaaaaaaam. itt is a kövi rész sajnálom hogy ennyit kellet várnotok remélem kárpótol majd titeket ez a rész.
1.Mi ért keresik a többiek a ládát?
2.Mit rejthet a láda?
Ezzek lenének a mostani kérdéseim. Remélem tetszett.
Ölel titeket:
~RAPOSA
