2.fejezet

AZ ÚJ LÁNY BEAVATÁSA

 ~TESSA~

 A tanárnő elmagyarázta hogy este 10 kor van a lámpa oltás és azután tilos a folyóson tartózkodás. Ez állól kivétel a péntek és a szombat amikor is kapunk kimenőt, de az is csak éjfélig tart utána bezárják a kapukat. A közös használatú helységek( a  társalgok) mindig a rendelkezésre állnak mindenkinek. A reggeli reggel 7 óra kor  van , az ebéd délben és a vacsora pedig este 6 óra kor. Mindet gondosan lejegyzeteltem. Éppen a tanítás kezdetett írtam amikor Angie meg lökött.

-Minek írsz.-suttogta. Ahogy meg lökött végig szántottam a lapot keresztben.Remek. 

-Mert talán szükségem lesz majd rá.-vontam fel a szemöldököm és új lapon kezdtem jegyzetelni.

-Minek hisz itt vagyok én.-mondta és magára mutatott.

-Ja úgy mint az előbb.-mosolyogtam rá.

Nem szolt inkább a telefonjával volt elfoglalva. Remek. Tessa csak így tovább így biztos megutáltatod magad pár nap alatt az egész iskolával. 

-Bocsi az előbbi ért, el felejtetem hogy vissza kelet volna mennem.-nézet fel a telefonjából.-Tényleg nagyon sajnálom.-szorította össze e száját.

-Semmi gond csak egy kicsit eltévedtem.-mondtam- Benyitottam egy 10.-es osztályba elég hülyén néztek rám.-huztam el a szám.

Angie felnevette hangosan. Vagyis inkább nyeríttet mint egy ló. Mindenki ránk nézet. Már megint engem bámulnak. Szuper. Kezdem úgy erezni magam mint egy cirkuszi látványosság.  

-Mi olyan mulatságos Carter kisasszony. Tán szeretné velünk is megosztani.-mondta a tanárnő.

Angie kinyitotta száját.O kérlek edés istenem add hogy ne mondjon semmit.

-Nem ..-nevetett- Nem érdekes.-hagyta abba a nevetést.

-Akkor mehetnek. Ebéd délben a vacsora este hatkor.Holnap kezdődik a tanítás élvezzétek ki az utolsó szabad hétfőtöket. - mondta.

Mindenki felpattant és gyorsan ki nyomultak az ajtón. Angie mellettem maradt.

-Mit csináljunk?-kérdezte.

-Hát én meg próbálok beszélni a barátnőmmel.-mondtam.

Elkapta a füzetem meg a tollam és irt bele valamit. Aztán oda adta nekem. Számok és betűk voltak egymás mellet.

 -A wifi kód.-kacsintott rám aztán ki sietett a teremből.

Legalább most már skypeolhatok Estherrel. Vissza siettem a szobámba és előszedtem a sárga laptopom. Mivel Estheréknek is csak holnap kezdődik az iskola ezért  eltudtam érni. Gyorsan be pötyögtem a kódot amit Angietől kaptam és bingó elérhető volt a net. Megnéztem hogy online van és bejött. Meg csörgetem. Vártam párpercet aztán a barátnőm Esther arca jelent  meg a képernyőn. Barna haj kusza kontyba volt fogva.

-Itt az én legjobb barátnőm.-mosolygót és megölelte a monitort és ezzel kitakarta a kamerát.

-Hé nem látom a hülye fejed.-mondtam. 

Elengedte a képernyőt és újra látszót az arca.

-Milyen az új suli és a szobatársad?- kérdezte.-Úgye nem büdös vagy csúnya vagy esetleg kleptomániás.-hadarta. 

-Nem semmik sem. Éppenséggel gyöngyürü bár egy kicsit hiperaktív és furcsa.-mondtam. Eztán nyílt az ajtó és belépet rajta Angie.

-Nah és vannak helyes srácok.-kérdezte Esther.

-Hát...-húztam el a szám ott volt Nick és Daniel akik egyből bedobták magukat. Jah de azért az osztály többi fiú egyedéről se feledkezünk meg.

-Igen elég sok.-mondta Angie.Észre sem vettem hogy közben lehuppant mellém az ágyra.-Te lehetsz Tessy barátnője.-intet a monitor felé.-Angie vagyok.-mosolygot a kamerába.

Ester meg csak bámult. Jó hogy nem esett ki a szeme.

-Azt a rohadt. Tényleg gyönyörű és a haj színed.-álmélkodik.-Nem értem mi olyan furcsa benne.-mondta Esther. O hogy miért nem tudod néha napján be fogni. 

Angie rám nézett és felvonta mindkét szemöldökét.

-Tényleg én is szeretném tudni miért lennék én olyan fura.-nézett rám.

-Hát... öm .. öm- próbáltam szavakat keresni-Nem tudom beszéljünk inkább másról.-tereltem a témát.-Mi a helyzet Beccaval?-kérdeztem  Esthert. Becca Gray volt a leggonoszabb földi élőlény eme világon.

-Neh is említsd azt a viperát. Nem akarok megint egy légtérbe kerülni vele sőt egy kontinensen sem akarok élni vele.-mondta ingerülten.

-Ki ez a Becca?-kérdezte. Bingó a figyelem elterelés be vált. Tapsold meg magad Tessa de ne hangosan. 

-Becca Grey egy 165 cm magas szőke ribanc akinek az volt a hobbija hogy minket szíváson egész nap.-mondtam.

-Elopta a ruháinkat tesi után így egész nap a tesi cuccunkba kelet lenünk vagy Tessat bezárta az öltözőbe amikor versenye volt így egyszer majdnem ki is rúgták a csapatból. A legrosszabb az volt hogy ismerte az igazgatott így mindent megúszott.-folytatta Esther.

-Ezért jöttél el.-kérdezte Angie.

-Ezért is.-mondtam és a torkom elszorult.

-Tudod Angie . Tessa anyja meg halt 7 éve. Az anyukája is abba az iskolába járt.-mondta ki helyettem Esther.

-Sajnálom. -mondta Angie szomorúan.

-Ha lehet ez ne nagyon mond el senkinek.-szipogtam.

-Ha így szeretnéd lakat a számon.-cipzárt imitálva be húzta a száját és elhajította a kulcsot. Ez a kis gesztus nevetésre sarkalt.

-Csikizd meg az oldalát.-kiabálta Esther a kamerába. Nah Angienek sem kelet több rám vetette magát és az oldalamat kezdte el csikizni. én meg mint egy fél örült kapálóztam és emelet fulladozva nevetem.

-Hagyd abba - lihegtem.-Kérlek hagyd abba nem bírom.-nevetem tovább.

Angie abba hagyta és felnézett haja kócos arca kipirult volt.

-Most már tudom mi a gyenge pontod.-mondta.

-Én is tudom.-azzal elkaptam a telefonját. Magasra tartottam. Ö meg meg próbálta elkapni.

-Tessy ad vissza.-mondta nyávogós hangon. A telefon csipogott egyet a kezemben.

-Huh vajon milyen fontos dolog történhetett.-mondtam. 

-Tessy kérlek. Megígérem nem csikizlek többet.-nézet rám boci szemekkel. Oda adtam neki ö meg azzonal az apró kütyü világába mélyedt.

-Én is itt vagyok ám.-mondta Esther.

-Huh bocsi.-mondtam.

-Bár én is ott lehetnék nem értem anyuék miért nem akarják meg engedni hogy át jelentkezem.-duzzogott.

-Én is örülnék ha itt lennél.-mondtam neki.

-Mennem kell találkozom lesz Sammel.-mondta.

-Randira hívott végre.-mondtam elképedve.

-Nem én hívtam.-mondta.

-Komolyan?.-kérdeztem.

-Hát ha én nem teszem meg soha nem hívott volna el.-mondta.-Nah most megyek mert még készülődnöm kell.-mosolyodott el.-Szia Tessa jó éjt és hiányzol.-fejezte be.

-Jó éjt. Te is hiányzol nekem.-mondtam azzal befejeztem a beszélgetést. 

Kikapcsoltam a laptopom és utána lecsuktam a fedelét. Angie hirtelen felpattant mellölem.

-Gyere mutatni akarok valamit.-mondta és elkezdte rángatni a kezem.

-Oké, oké csak ne szakítsd ki a kezemet a helyéről.-mondtam és követem ki az ajtón és végig egy folyóson. Éppen befordultunk a következő folyosóra amikor valaki elkapott hátulról és befogta a szemem a szám aztán egy másik valaki valamit rákötött a szememre. Meg próbáltam szabadulni de sikertelenül.

-Csak hogy tudjátok igazi fekete öves karatés vagyok.-hazudtam. Az iskola el sem kezdődött de máris elrabolnak. mekkora tehetség kell ehhez Tessa.

-Engedjetek el vagy különbben nagyon meg bánjátok.-mondtam idegesen.

-Ja azt sejtem aranyom de ha meg harapsz én vissza harapok.-haltam egy ismerős hangot.

-Daniel mi a picsáért kötözted be a szemem. közben elkezdtek végig hurcolni a folyóson.

-Nyugi már Tessy.-mondta Angie.

-Tessy.-nevette el magát Daniel. Közben fel vittek néhány lépcsőn.

-Ki van még itt.- kérdeztem.

-Én. válaszolta valaki.

-Szia én. Csak sajnálatosan nem tudom ki az az én.- emeltem fel a hangom.- és ha most nem azonnal nem engedtek el és mondjátok el mi folyik itt akkor sikítani fogok.-mondtam.

-Nyugi én vagyok az Aaron.-mondta az elöbbi hang.-Mivel most már te is Blackstone iskolás vagy át kell esned a be avatáson.-mondta.

-Remélem ez megállja a helyét a bíróságon. Barmok.-válaszoltam idegesen. Hirtelen meg álltunk. 

-Itt is vagyunk készen állsz.-kérdezte Angie.

-Ha az lesz a feladatom hogy meg igyak egy üveg vizeletet én meg fojtalak téged a saját hajaddal.-mondtam.

A két srác felnevetett.

-Ezt meg kaptad Angie.-mondta Aaron.

-Titeket meg csak egyszerűen lelöklek a lépcsőn.-mondtam.

-Nyugi semmi ilyet nem kell csinálnod.-mondta Angie.

-Bár Aaron tervezte.-röhögte el magát Daniel.-Bár a lányoknak nehéz úgy volt . Úgy hogy lemondtunk róla.-hirtelen valmi csattant.

-Héj ezt miért kaptam.-kérdezte Daniel.

-Mert ez sértő volt a női nem számára.-mondta Angie.

-Mi az hogy nem tudnak üvegbe pisilni.-kérdezte Daniel.

-Srácok leveszitek ezt a szart a szememről vagy még civakodtok azon hogy ki hogyan pisil.-mondtam. Aaron egész végig csak nevette. 

Aztán hirtelen meg nyikorgott egy ajtó. Aztán hirtelen lekerült a szemfedő a szememről. Egy nagy szoba tárult elém aminek a szem közti fal fehér volt csupa vörös kéz nyomokal és irásokal. A szobát több ezer apró gyertya világította be.

-Itt fogtok kinyírni?-kérdeztem.

-De hogy is.-vágta rá Daniel.-Azt más hol tervezem.-mondta.

Beljebb léptünk a szobába. én a falhoz mentem.Ők negáltak a bejáratnál.A falon egy-egy kézlenyomat volt mellette a tulajdonosuk neve és azalatt egy mondat mindegyik más volt.

-Mindenki aki idejárt írt ide egy mondatott és itt hagyta a kéz nyomát.-mondta Angie.-Ez egy fajta ide tartozást szimbolizál. Mi csak úgy hívjuk hogy A FAL.-mondta.

-Hm kreatív.-válaszoltam.

Közben a szememmel kutattam anyu nevét. Amikor is meg találtam. ott volt a többi név között a keze lenyomata egy darab belőle. Mellette a neve Tamara és egy mondat ,,Minden egyes lélegzet vételemmel ezt az iskolát szolgálom és a benne levő diákok boldogságát."  

A kezemet az övére helyeztem és éreztem ahogy végig folyik az arcomon egy könnycsepp. Daniel lépett mellém.

-Ismerted?-kérdezte és fejlével a név felé bökött.

-Igen de mindegy is.-válaszoltam gyorsan.-Mit kell nekem csinálnom.-kérdeztem.

Daniel egy vödör vörös festéket és egy ecsetet nyújtott felém és oda vezetett egy helyhez a falon ami még üres volt. Meg fogtam az ecsetet az ecsetet és bekentem a bal tenyerem és a falhoz nyomtam. Aztán az ecsettel fel írtam a nevem mellé és ezt  mondatott ,,A bizalom törékeny és értékes dolog és én felajánlom a bizalmam itt mindenkinek!" Aztán Daniel kezébe nyomtam az ecsetet. Ő meg végig nézett az egész falon de a tekintetemet kerülte.

-Mehetek végre?-kérdeztem. 

-Vissza kísérlek rendben.-mondta Angie. Azzal vissza indultunk és magunk mögött hagytuk azt a szellem járta szobát.Nem volt már semmihez sem kedvem.

Csak vissza akartam menni a szobámba és esetleg sírni egy jót. Azt hittem ha közzel leszek anyuhoz. Ahhoz a helyhez amit annyira szeretet akkor könnyebb lesz de tévedtem. Mekkorát tévedtem.

1.Melyik rész tetszett a legjobban?

2.Milyenek találjátok eddig a szereplőket?

~RAPOSA

1.Fejezet

AZ ÚJ SULI

~TESSA~

Megálltam a Blackstone bentlakásos iskola előtt. Az épületet egy nagyerdő vette körül, ami még az iskola tulajdonában ált és egyben természetvédelmi területnek számított. Maga az épület nagy volt és ódon. Végig simítottam az egyenruha szürke blézerén. Apu az utolsó bőröndöt szedte ki a taxiból. Mellém lépet és megölelt.

-Biztos hogy ezt akarod kicsim.- nyomott egy puszit az arcomra.

-Igen apa.- néztem rá.- Már úgysincs más választásom.- nevetem rá. Megfogtam az egyik bőröndömet és elkezdtem felcipelni a bejárati lépcsőn. Kisebb nagyobb sikerrel.

Apának bezzeg könnyen ment. Az épület előcsarnokjában álltunk. A csarnok hatalmas volt és oszlopokkal tagolt három lépcsősor vezet el az iskola különböző részeire. A jobb oldali lépcsősor a fiúk szobáihoz vezet a bal a lányokéhoz a középső lépcsősor meg maga az iskola részéhez. A középső lépcsősor tetején megjelent az iskola igazgatója Mrs.Pocket, aki az 50-es évei vége felé járhat, barna haja lassan már teljesen őszbe fordult. Szeme körül szarkalábak és nevető ráncai is eléggé mély volt már mindemellett szigorú és tekintélyt parancsoló testtartása volt. Rajta nem ugyan az az egyenruha volt, mint rajtam, de az ő ruhája is szürke volt.

-O hát meg érkezett az új tanulónk.- tárta ki a karját.- Miss Blake. -Igaz?- kérdezte.

-Igen Tessa vagyok.-mondtam de ő össze húzott szemekkel nézet.-Tessa Mary Blake.-javítottam ki magam. Az arca azonnal felderült.

-Ez itt a kulcsod és az órarended a szobatársad segíteni fog.-nyomott egy aprócska kulcsot, amin egy kulcstartón a 312 szám szerepelt és egy laminált A4-es lapot a kezembe.-A könyveidet a szobádban találod.-mondta.- Apukáddal még van néhány elintéznivalóm.- fejezte be és elindult a lépcső felé.

-Szia apu nagyon szeretlek. Majd hívlak és le adom a drótot.- öleltem meg.

-Szia kicsim. Várom.-mondta és gyorsan az igazgató után szaladt.

Apa elment és én egyedül maradtam a bőröndjeimmel. Szuper. Elsőnek felvittem a legnehezebbet. Nagyon nehéz volt, de felszenvedtem. Bár remélem senki nem látott. Jöhet a következő. Egyszerre csak egy halk köhintést halok a hátam mögül. Ijedtembe hátra ugrok és a botlábamnak hála seggre is ülök. Brávó Tessa így kell igazán jól bemutatkozni. Felnézek, és a srác mosolyog. Szőke haja hosszabb ezért hátrasimítva hordta. Kék szemével engem vizsgál. Kérlek Uram ad, hogy ne nézek ki olyan szörnyen, mint általában.

-Bocsi nem akartalak megijeszteni.- nyújtott kezet nekem, amit én el is fogadtam. Felsegített. -csak láttam, hogy nehezen tudod felvinni a bőrtöneidet és segíteni akartam.-fejével a bőrtöndök felé intett.- A nevem Nicholas de nyugodtan hívj csak Nicknek. -nyújtott kezet.

-Tessa az új lány.-nyújtottam a kezem hogy kezet rázzunk, de ő ahelyett kezet csókolt. Ajkai puhán érték a kezem. ÚRISTEN. Remélem nem rák vörös a fejem.

-Hát nagyon meg hálálnám, ha segítenél.- mosolyodtam el szégyenlősen.

-Ezer örömmel hölgyem.-hajolt meg előttem. Úgy látszik az úriemberek mégsem haltak ki. Nick segített elvinni a szobámig a bőröndöket. Megálltunk a szobaajtóm előtt.

-Hát ez lenne a szobád.-intett a fejével a fehér ajtóra, amelyen vörös betűkkel a 321 szám ált.

-Igen. Nagyon szépen köszönöm.- mosolyogtam rá.

-Tudod már melyik osztályba kerültél?-vonta fel a szemöldökét.

-Öhm...- nézegetem a lapot, amit az igazgatónőtől kaptam.- A 11.B-be- válaszoltam.

-Nem fogsz unatkozni az biztos.- nevette el magát.-A húgom is odajár, de mostmár nekem sajnos mennem kell. Nem kellene lekésnem az eligazítást.-mondta.- Bár ha azt az időt veled tölthetem. Hát bánja a fene. -azzal kacsintott és elsiettet a folyóson.

Hát ez furcsa volt, de igazán jó is egyben. Beléptem a szobába. A szoba lágy sárga színű volt, olyan volt mintha a felénél egy tükör lett volna. A volt egy ágy, ami ajtóval szemköztit falnál volt mellette egy éjjeli szekrény,  az ágy lábánál egy íróasztal és felette néhány polc. Az ajtó mellet egy ruhás szekrény és ugyan ez a másik oldalt. A szemközti falon egy nagy ablak és egy ülő rész hozzá. Az egyik ágyon egy vörös hajú lány feküdt és a telefonja világába mélyedt. Becipekedtem, de ő észre sem vet. Milyen kedves! Mindent behoztam aztán leültem az ágyra akkor tekintet fel. Porcelán színű bőr, vörös haj és nagy barna szemek.

-Szia szobatárs.- köszönt rám.-Angie vagyok.-mutatkozott be.

-Tessa.-mondtam.-Tessa Mary Blake.-javítottam ki magam.

-Oké Mary.-mosolygott rám.- Én meg Angel Margaret Carter, de most el kell mennem majd, jövök.-felált és megigazitotta a szoknyáját. Aztán elindult az ajtó felé.

- A Tessát használom.-kiabáltam utána.

-Oké Tessy.- nézet hátra a válla felet aztán rám mosolygott és megvonta a szemöldökét. Aztán

Kilépte az ajtón és engem egyedül hagyott a szobában.

Ha minden igaz 10 óra kor lesz az eligazítás addig még volt egy három negyed órám. Amit arra használtam, hogy a szobarészem igazán otthonosabbá tegyem. Néhány kedvenc könyvem feltettem a polcra. Az órarendem és egy képet Estherrel (ő az egyik legjobb barátom San Franciscoból.) kiragasztottam az íróasztalom fölé. A bőröndömet meg be vágtam a ruhás szekrénybe. Az ágy egy szürke paplannal volt leterítve emellett volt rajta egy nagy fehér és egy kis fekete színű párna. Az utolsó dolog mielőtt még elindultam az volt, hogy kittem egy képet az éjjeli szekrényre. A képen anya, apa a bátyám Tobias és én voltunk. A kép a tengerparton készült és mind nagyon mosolygunk rajta én csak 10 éves voltam rajta a bátyám meg 19. Végig húztam az ujjam anyu alakján. Annyira hiányzott már 7 éve hogy elment, de még mindig üresnek érzem magam. Anya mindig mosolygott annyira pozitívan állt a világhoz én annyira nem. Ő is ebbe az iskolába járt talán ez volt a szobája talán járt a folyóson, amin én. Tudom, hogy ő is itt van. A merengésből a karórám pityegése ébresztett fel, ami azt jelentette, hogy ideje meg keresnem az osztálytermem. Reménykedtem benne, hogy Angie vissza tér, addigra de nem ez történt. Nagy nehezen meg találtam a termet. Persze balszerencsémre benyitottam egy 10.-es osztályba. Annyira égett az arcom. Aztán elmondták, hogy egy szinttel feljebb van az osztálytermem. Most itt álok a 11. B osztályterem ajtaja előtt. Nagy levegő nyugi Tessa. Hallgattam egy percig a zsibongást aztán cselekedtem.

Kopogtam a terem ajtón. A bent lévő zsibongása hamar el is csendesült.
 

-Gyere be.- szólt egy női hang.
 

Lesimítottam a szürke blézeremen és vettem egy nagy levegőt aztán beléptem. A terem nem volt túlságosan nagy kettes padok voltak, amely két oszlopban helyeztek el. Mind két oszlopban három-három pad. Mindegyik padban ketten ültek kivéve egyben leghátul ahol egy srác ült.
 

-Köszöntlek...- belenézet egy lapba és bogarászni kezdte.
 

-Tessa.- segítettem ki.
 

-Áh meg van Tessa Mary Blake. Igaz?- kérdezte.
 

-Igen.- válaszoltam és a tanári asztal mellé sétáltam. Közben mindenki engem nézet. A tanárnő kijavított valamit a lapon aztán rám mosolygott.
 

-Én Mrs.Shadow vagyok az osztályfőnök. A helyed Angel mellett lesz.-mutatott az ablak felőli padsor első padjára ahol nem mellesleg a szobatársam ült. Mellette meg egy szőke srác aki rám se nézet míg a tanárnő nem szólt.  Felemelte fejét és rám nézett. Tetőtől talpig végig mért aztán elmosolyodott.
 

-Gyere bőven van itt hely.- paskolta meg a combját.
Úristen ez most komolyan gondolja, hogy az ölébe ülök. éget az arcom reméltem, hogy kivülröl nem látszik annyira.
 

-Daniel te mit képzelsz. Mindenki eggyel arrébb.- mondta szigorúan.
 

-Aj tanárnő minek kell névsorba ülnünk nem ülhetnénk úgy ahogy akarunk.- mondta egy barna hajú lány- Most Aaron mellet kell ülnöm aki olyan sötét hogy az már veszélyes.- fejezte be és leült egy szőke srác mellé.
 

-Cora te csak befoghatod te sem vagy az ész nagymestere.- mondta a szőke srác, aki ezek szerint Aaron lesz.
 

-Igazán nem szükséges szívesen ülök a hátsó padba is.- mondtam feszengve.
 

-Látja tanárnő.- mondta a bunkó szőke srác, Daniel.
 

-Daniel erről nem nyitok vitát. Mindig névsorba ültök akkor most is így lesz.-mondta Mrs.Shadow.
Leültem Angel mellé.
 

-Honnan jöttél?- kérdezte a tanárnő.
 

-Kaliforniából és ott San Franciscoban éltem.- mondtam.
 

-Hú Amerikai lány.- mondta gúnyosan egy szőke lány a mellettem levő pad távolabbi székén.
 

-Casey légy kedvesebb. Volt ott valami hobbid?- kérdezte a tanárnő.
 

-Igen a szörfözés és az úszás.- mondtam.
 

-Versenyszerűen sportoltad az úszást.- kérdezett megint a tanárnő.
 

-Igen 5 évig. - mondtam.
 

-Sajnálom hogy itt nem lesz lehetőséged.- mondta a tanárnő.
 

-Én is bírom a vizet.- Aaron.
 

-Ja hisz te egy...- mondta, de nem fejezte be mert a mellette ülő lány.
 

-Frida.-szólt élesen.
 

Nem értetem mi a gond most mi van annyira rossz, amit nem mondhattak el.
 

-Akkor neked most furcsa itt Angliában.-terelte a témát a tanárnő.
 

-Hát még nem esett.- mondtam.
 

-Jaj tényleg de ne félj ami késik nem múlik.- mondta mosolyogva.-Miben segíthetnénk hogy jobban beilleszkedj.- kérdezte.
 

-Hát én már bemutatkoztam jó lenne a többiek nevét is tudni.- mondtam.
 

-Oké. Casey kezdd te.-mondta a tanárnő.
 

-A nevem Case az "y" nem kell ejteni, és ha nem állsz, az utamba rendben leszünk.- mondta a szőke lány az első pad távolabbik székéről. Hát jól van.
 

-Nevem Noah  és ha odaadod, a házit az nagyon meghálálom.- mondta a mellette ülő barna hajú srác. Hát ez kedves még egy iskolakerülő. 
 

-Angie nem Angel így csak a tanárok, a bátyám és az anyám hív, ha bármi mást tudni akarsz rólam arra ott a Facebook, Twitter, Insta. Bár szobatársak vagyunk szóval olyan mindegy.- hadarta gyorsan Angie. Hát az biztos, hogy bőven van benne szufla.
 

-Daniel vagyok és bár mikor szívesen lecserélem a szobatársam, ha szükséges.- kacsintott rám a szőke srác az új helyéről. Basszus remélem nem pirultam el nagyon.
 

-Alexander de röviden csak Alex ha jó bulit keresel gyere velem kislány.-mondta a Daniel mellet ülő srác.Oké... ezt majd észben tartom.
 

-Friderica de elég csak a Frida, ha unod a szürke egyen ruhát keres fel.-mondta a lány barna hajú lány mögöttem. Nem még nem unom és szerintem nem is fogom.
 

-Isabel vagyok, de minden ki csak Isának hív szint úgy a divatban elégé otthonosan mozgok.-mondta a hihetetlenül kék szemű lány Frida mellet. A szemeid színkódját meg adod én már akkor is boldog leszek.
 

-Aaron és cseppet sem olyan sötét, mint amennyire a mellettem ülő lány.- mosolygott rám a srác. Hm, kedves.
 

-Cora és a mellett ülő srác veszélyes magára és a közvetlen környezetére is.- bokszolt a srác vállába a lány. A lány se olyan bunkó.
 

-Gabriel és nem vagyok, egy angyal inkább a másik oldalról jövök és elég csak a Gabe.-mondta a szőke srác az utolsó padban. Hát ez furcsa.
 

-Eric és nem mellesleg Daniel bekaphatod, bár lehet én is lecserélnélek egy ilyen szexi lányért.-mondta az utolsó srác. Nem is tudom, hogy meg köszönjem-e vagy sértődjek-e meg.
 

-Ez a 11.B köszöntünk itt Tessa.-mondta a tanárnő. Hát az biztos, hogy jó évnek nézek elébe. Mindenki elnevette magát.

-Ja köszöntünk a dili házban.- szólt Aaron. 

A tanárnő rosszallóan meg csóválta a fejét. 

-Tessa az jó, ha segítségedre lesz Angie?

-Én is szívesen a segítségedre lennék.- kacsintott rám Daniel. 

-Köszi de inkább ne.- mondtam. 

Aaron hangos nevetésbe tört ki aztán a mindenki ránézet. Elhallgatott és egy köhintéssel palástolta az előbbi incidenst.

-Hát jól lelettél koppintva Daniel.- mondta.

-Aaron te csak fogd be.- mondta Daniel.

 -Fiúk befejeznétek be ez nem egy teadélután.- mondta tanárnő.

Elkezdtem nevetni nagyon hangosan. Nem tudom, hogy a fiúk miatt, vagy azért mert az angol származású tanárnő a teadélutánokkal viccelődik. Mindenki rosszallóan rámnézett. Én meg gyorsan elhallgattam. Ez egy hosszú nap lesz.

Nah milyen volt az első rész remélem tetszett még nem  tudom mikor jón a kövi. 

Az első kérdésem pedig.

-Ki eddig a legszimpatikusabb nektek? ( Igy elsőre.)

~RAPOSA